A torta, az nagyon finom volt. Igaz, azt, hogy torta, még nem tudtam kimondani, mint az a nagytudású nővérem 1 éves korában. És még a gyertyát sem tudtam elfújni. Pedig Anya előző nap gyakoroltatta velem, de én mindenáron a lángot akartam volna bekapni, mert az olyan különlegesnek tűnt. De nem baj, mindezek ellenéra a torta, az nagyon finom volt! Tudjátok, nagyon szeretem az édességet. Akármi is legyen az ebéd, egy túrórudit mindig le tudok utána küldeni, az óriás fajtából. A torta egy csokitorta volt, sok-sok csokidarabbal és tejszínhabbal. Nagyon jó csak úgy belemarkolni a kerek tortába és leenni a külsejét. Próbáltátok már? Ha nem, itt az ideje, próbáljátok ki! Bár már egy kicsit elkéstetek vele, hiszen egy kicsivel már biztosan túlhaladtatok az 1. születésnapon.
Miután minden vendég elment arra hivatkozván, hogy már nagyon fáradt lehetek és a tesóim is már lefeküdtek, 1/4 11-kor kikéredzkedtem a kiságyból és a maradékok és mosatlanok tetején kompótot ettem, mert azt még nem is kóstoltam és barátkoztam a hatfejű nyúllal, ami még mindig ott lebegett a nappali közepén. Egészen összebarátkoztunk. De azért 3/4 11-kor így is elnyomott az álom.
Most már hivatalosan is betöltötem az 1 életévemet, nézzük meg, hogy mi az, amit megtehetek így, 1 évesen?
- most már ihatok forralatlan vizet
- megkaphatom a H1N1 elleni oltást
- ehetek tojásfehérjét
- ehetek apró magvat tartalmazó gyümölcsöket, pl. eper, málna (legalábbis Anya így emlékszik)
- ihatok tehéntejet, legalábbis hivatalosan
- a szüleim szerint most már ideje átköltöznöm a saját szobámba
Hát nem tudom... nem olyan vonzó dolgok, a málnát és az epret leszámítva, hogy a szuriról ne is beszéljek.
De most már fel tudok mászni a nagytudású nővérem ágyára és ki tudom pakolni a bátyám összes tanszerét, úgyhogy mégsem olyan rossz dolog felnőni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése