Nevezett rendezvény egész naposra sikeredett. Anya kb. annyit pakolt, mint egy kisebb hétvégi utazáshoz, ő már előző nap elkezdte a bulit. Így aztán reggel már csak a nővérem haját kellett bodorítani és vasalgattunk folyton folyvást. Hogy aztán egész délután lehessen azon izgulni, hogy a nagy készületek árnyékában vajon kihúztuk-e a vasalót a konnektorból.
A klasszikus ócsai lakodalom előestéjén a pár hivatalosan az ajándékok átvételével foglalatoskodik. Ennek a régi időkben leginkább technikai okai voltak. Ugyan ki akart a sátorban még 8 kávéfőzőt és 10 étkészletet kerülgetni. Meg külön személyzet kellett volna, aki ezekre vigyázzon. Ezt az eseményt mi kihagytuk, az ajándékunk pedig egy "Nászajándék" feliratú, külön e célra beszerezhető borítékban is elfért.
A fő ünnepnap az ebéddel indult, ami a fiús háznak kinevezett étteremben volt. Azért nevezték ki, mert itt történt ebéd után a vőlegény kikérése. Az érkező vendégeket a vőfély kikiáltásos módszerrel bemutatta a már ott ülő vendégeknek. Itt a menyasszony sima ünneplős ruhában pompázott, de még nem öltözött be a hivatalos menyasszonyi ruhájába. Erre az ebéd után, a lányos háznál került sor. Itt volt az első kísérlet az altatásomra ("kocsival elmegyünk a lányos ház előtti parkolóig, ahonnan is indul a menet a lányos házhoz. Amíg a kocsiban vagyunk, Petike szépen elalszik"). Na mondanom sem kell, hogy nem így történt. Nem akartam aludni. Ahogy a parkolóhoz értünk, kipattantam a kocsiból, onnan pedig már nem is tudtam volna aludni.
A menetet egy komplett rezesbanda kísérte. Elől a koszorúslányok, koszorúsfiúkkal az oldalukon, közöttük természetesen a tesóim. Mögöttük a vőlegény, a közeli rokonok, majd a násznép. És ekkor jöttem én. Az előző nap kapott futóbiciklimmel. Csak nem hagyom otthon! Úgyhogy ez volt az első esküvő, ahol egy futóbiciklis escort service, ünneplőbe öltöztetett sofőrrel ment a násznép mellett, mint felvezetés és néha terelés céljából.
A lányos ház után ismét újabb kísérletet tettek az altatásomra ("most már innen a Polgármesteri Hivatalig csak elalszik"). Nem így történt. Így miután a Polgármesteri Hivatal után a templomi esküvő követezett, már nem lehetett kockáztatni. Anya belecsapott a babakocsiba, az arcomba nyomta a cumit "majd én elmegyek vele" felhanggal és egyszer csak Ócsa kevésbé frekventált részén találtam magam. A házak végében malacól, csirkék, kacsák. Anya erre kanyarodott, meg arra kanyarodott, élvezte a szabadságot meg hogy most már tényleg elaludtam és azon gondolkozott, hogy most hogy a fenébe is kell visszafelé mennie. Tudta, hogy irányban jófelé megy és a következő útkereszteződésnél jobbra kell fordulnia. De megtalálta a falu leghosszabb utcáját, aminek csak a főútnál volt vége. Viccesen nézhetett ki, ahogy az alvó gyerekkel a magassarkú cipőjében meg a koktélruhájában szalad, maga előtt egy babakocsival. Mindenesetre pont elcsíptük a nászmenetet, ahogy a templom felé tartottak. Amire a templomkertbe értünk, már fel is ébredtem. A szertartást a többiekre való tekintettel kihagytam.
Utána visszamentünk az étterembe. Nagyon tetszett a vacsi, a torta, a szaladgálás, a tánc (bár a zenekart egy kicsit hangosnak találtam), de egyre fáradtabb lettem. Elaludni nem akartam meg nem is tudtam volna. Kizárólag az étterem melletti kis kertben róttam a köröket a futóbiciklivel és a dekorációból eltulajdonított, "Just married" feliratú lufival.
Fáradtságomban már a szobatisztaságommal sem tudtam mit kezdeni. A váltóruhába öltöztetés után jött a torta. Azt még megvártuk. A szüleim beraktak a kocsiba, ahol elaludtam és csak másnap délelőtt ébredtem fel. A másnap délelőtti afterparty-n, ahol már csak a közeli rokonok jönnek össze és a maradékok elfogyasztása a fő cél, már nem vettünk részt. Éppen akkor zuhanyoztunk, lufival a kezünkben.
Köszönjük a meghívást és az emlékezetes estét a Tóth családnak!
